Sipos Mária vagyok, végzettségemet tekintve klinikai szakpszichológus jelölt, kognitív és-viselkedésterápiás konzultáns, alvásterapeuta.    

Több éve a klinikumban tevékenykedem, ahol egyéni- és csoportterápiákat vezetek, emellett különböző tematikájú csoportokat, önismereti és meditációs tréningeket tartok. Főbb szakmai területeim: a traumafeldolgozás, akut és poszttraumás stresszkezelés, szorongásos zavarok, önértekelési problémák, pánik,  fóbiák, kényszeres zavarok, alvásproblémák, valamint életvezetési és párkapcsolati elakadások kezelése.

Munkám során többek között a kognitív-és viselkedésterápiával, az EMDR traumafókuszú terápiával, a személyközpontú terápiával, valamint a mindfulness alapú kognitív terápiával ismerkedtem meg, amely módszerek külön-külön, vagy akár vegyítve lehetővé tették a legnagyobb örömöt és sikert, amit egy terapeuta elképzelhet magának, a gyógyult beteg elégedettségét és mosolyát. Eddigi tapasztalataim alapján, sok esetben a probléma mögött egy nagyon negatív emlék, trauma húzódik meg, amelynek feldolgozása jelentős pozitív változásokat idéz elő. Egyre gyakrabban tapasztalom praxisom során, hogy pácienseimet bekebelezi a teljesítményszorongás, és az egyre nagyobb elvárások miatt úgy érzik,a rájuk nehezedő terhet nem tudják továbbcipelni. A mindfulness látásmód nagy hatással volt saját életemre is. A mindfulness megtanít nemcsak a pozitív, hanem a negatív gondolataink, érzelmeink, valamint önmagunk teljes elfogadására, a jelen aktív megélésére, a múltban vagy jövőben való bolyongás helyett. Közös munkánk során központi figyelmet kap a megengedő hozzállás elsajátítása.  

Amit sokszor hallanak tőlem pácienseim:  “Megengedem magamnak, hogy rosszul legyek. “ Hisz negatív érzéseink épp oly fontosak, mint a pozitívak. Az ülések során ezek a mondatok teljesen érthetővé válnak és sok más eszköz mellett segítenek majd az életünk hullámain való evezésre. Hiszem, hogy az ember eredendően, emberi mivolta miatt érték, szerethető és tiszteletre méltó. Az önértékelési problémák egyre gyakoribbak és mélyen gyökerezőek. Vallom, hogy lelkünk egészsége kihatással van életünk minden területére, azaz test és lélek nem válaszható külön egymástól. Ha valami nincs rendben, a testünk mindent elkövet azért, hogy jelzést adjon, felhívja a figyelmünket a problémára. Ez megnyilvánulhat például különféle szomatikus, testi tünetben, alvásproblémában, pánikszerű rosszullétben, kényszeres vagy szorongásos zavarban. Ezért törekszem arra, hogy a felmerülő elakadásokat, egyfajta jelzésnek tekintsem és egységben értelmezzem. 

Számomra a munkám küldetés. Önmagunk megismerése, elfogadása, szeretete segít az életünk során felmerülő nehézségek és akadályok leküzdésében, ezért különleges figyelmet szentelek az önelfogadás, önbecsülés témakörének. Hisz bármilyen élethelyzetbe is kerüljünk, önmagunkra mindig számíthatunk. 

 „Minden, ami ember”.

Úgy gondolom az emberi odafordulás, nagyon sok esetben az egyik legnagyobb segítséget jelenti mindennapjainkban. Vallom, hogy minden egyes emberi interakcióban benne van a tanulási lehetőség, nem csak a másikról, hanem magunkról is. Hiszek a személyes találkozások sorsfordító erejében. Ezek az emberi találkozások teszik igazán szenvedélyemmé a munkám.