“
Olyan gyorsan véget ért a terápia, hogy igazából nem volt alkalmam rendesen megköszönni a sok sok támogatást és segítséget, amit az elmúlt időszakban kaptam Öntől. Az elején be kell valljam szkeptikus voltam.
Valahogy úgy képzeltem el a terápiát, hogy én majd csak ott ülök, mesélek pár szót magamról aztán Ön meg majd minden találkozáskor hosszan elmondja nekem, hogy mi velem a baj, kialakítja a diagnózist majd ellát pár tanáccsal hogyan is kellene, hogy éljek. Szerencsémre pozitívan csalódtam és utólag hálás vagyok magamnak, hogy adtam ennek egy esélyt.
Életem egyik legjobb döntése volt. Furcsának találtam, hogy többet kell nekem beszélnem és többet kell nekem azon gondolkodnom mit és hogyan érzek. Amennyire fájdalmas volt az elején, annyira élveztem az utóbbi időszakban a közös munkát. Teljesen beszívott az élmény, hogy önmagamtól jövök rá dolgokra, hogy egyre inkább megismerem magam. Érdekes volt látnom, hogy mindennek van oka és miértje, csak nem szabad sajnálni magunktól az időt, hogy erre rájöjjünk. Rengeteget adott nekem az elmúlt időszak és nagyon sokat fejlődtem és még fejlődök most is. Motivált vagyok, eljárok edzeni, tanulok az államvizsgára, nem sajnálom magamtól az időt a feltöltődésre, próbálom tudatosabban beosztani a szabadidőmet. Sokkal tisztábban tudok kommunikálni és azt is észrevettem, hogy másokra is sokkal többet figyelek, sokkal jobban megértem őket. Ennek számos pozitív hatása volt a párkapcsolatomra és a baráti kapcsolataimra is.
A terápia lezárása óta többször is előfordult velem, hogy olyan helyzetbe kerültem, amiben korábban biztosan dühös és sértett lettem volna, de ma már szinte teljesen higgadtan és objektíven tudom kezelni ezeket a szituációkat. Korábban mindig ott volt bennem egy érzés, volt bennem egy űr - mintha nem találnám meg az életemben az egyensúlyt és ettől nem tudtam szabadulni. Mára ez teljesen eltűnt. Ön világított rá az utolsó alkalomkor - és milyen igaza volt-, hogy talán mindezidáig nem is kerestem önmagam, csak azt hittem. Most viszont úgy érzem, hogy megtaláltam a saját utam és ennek felfedezésének minden percét élvezem.
“
Szeretném megköszönni az ez évben végzett közös munkánkat. Megszületett a kislányunk és szerencsére egy nagyon szép szülésélményben volt részünk. Sokat segített a közös készülés, hogy a várandósságom ne rettegésben teljen és a szülésre ne a félelmeimmel együtt menjek, hanem meg tudjam élni a pillanatot. Köszönöm szépen a munkáját!
“
…már én fogom a belső gyermekem kezét és nyugtatom meg, ha szükség van rá. Mert egyre kevesebbszer köszön be. Nem nyomom el, de így, hogy ismerem és közelebb kerültem magamhoz, tudom mire van szükségem, és miért zárkózik, kerül vagy épp tombol bennem a gyermek.
“
Olyan gyorsan véget ért a terápia, hogy igazából nem volt alkalmam rendesen megköszönni a sok sok támogatást és segítséget, amit az elmúlt időszakban kaptam Öntől.
“
Az elején be kell valljam szkeptikus voltam. Valahogy úgy képzeltem el a terápiát, hogy én majd csak ott ülök, mesélek pár szót magamról aztán Ön meg majd minden találkozáskor hosszan elmondja nekem, hogy mi velem a baj, kialakítja a diagnózist majd ellát pár tanáccsal hogyan is kellene, hogy éljek. Szerencsémre pozitívan csalódtam és utólag hálás vagyok magamnak, hogy adtam ennek egy esélyt. Életem egyik legjobb döntése volt.
Furcsának találtam, hogy többet kell nekem beszélnem és többet kell nekem azon gondolkodnom mit és hogyan érzek. Amennyire fájdalmas volt az elején, annyira élveztem az utóbbi időszakban a közös munkát. Teljesen beszívott az élmény, hogy önmagamtól jövök rá dolgokra, hogy egyre inkább megismerem magam. Érdekes volt látnom, hogy mindennek van oka és miértje, csak nem szabad sajnálni magunktól az időt, hogy erre rájöjjünk.
Rengeteget adott nekem az elmúlt időszak és nagyon sokat fejlődtem és még fejlődök most is. Motivált vagyok, eljárok edzeni, nem sajnálom magamtól az időt a feltöltődésre, próbálom tudatosabban beosztani a szabadidőmet. Sokkal tisztábban tudok kommunikálni és azt is észrevettem, hogy másokra is sokkal többet figyelek, sokkal jobban megértem őket. Ennek számos pozitív hatása volt a párkapcsolatomra és a baráti kapcsolataimra is. A terápia lezárása óta többször is előfordult velem, hogy olyan helyzetbe kerültem, amiben korábban biztosan dühös és sértett lettem volna, de ma már szinte teljesen higgadtan és objektíven tudom kezelni ezeket a szituációkat.
Korábban mindig ott volt bennem egy érzés, volt bennem egy űr - mintha nem találnám meg az életemben az egyensúlyt és ettől nem tudtam szabadulni. Mára ez teljesen eltűnt. Ön világított rá az utolsó alkalomkor - és milyen igaza volt-, hogy talán mindezidáig nem is kerestem önmagam, csak azt hittem. Most viszont úgy érzem, hogy megtaláltam a saját utam és ennek felfedezésének minden percét élvezem. Köszönök mindent.
“
Nagy izgalommal mentem az első terápiás időpontomra hozzád, Te voltál az első pszichológus az életemben. 😊
Szerettem veled dolgozni magamon.
Mindig tudtam, hogy amikor nálad vagyok az az Én időm, amikor tényleg én számítok, megkapom az értő figyelmet és mellé még szakértelmet is. 😊
Nálad biztonságban érezhettem magam és lassan, de biztosan elindultam az úton, hogy jobban legyek.
Ez nélküled biztos, hogy nem ment volna! Pár hónapos terápia alatt eljutottunk odáig, hogy van, hogy már ki merek állni magamért és amit nagyon nagy lépésként élek meg, hogy egyre többszőr tudok nemet mondani.😊 😊
Nem hagyom, hogy sodorjanak az események, hanem tudom és merem is azt mondani, hogy „nekem ez most nem jó”, „én ezt nem szeretném/akarom”. Persze van még bőven hova fejlődnöm, de elindultam.
